-Tom,biztos,hogy ezt akarod?-kérdezte Georg.
-Miért ne? Ha titkol valamit úgyis kiderítem.
-És mégis mit titkolna? Arról tudnék, de nem tudok.
-Vagy tagadod!
-Ugyan Tom!-Bill
Ezalatt hazaértem.
-Kate,mi történt? Olyan zaklatott vagy.
-Jaj, Antonia.... Georgról van szó....
-Mi történt?
-Megcsókolt.
-Na látod,én mondtam. És te? Érzel valamit iránta?
-Asszem igen.Tetszik,meg minden,de nem is tudom.... Nem merek belevágni,félek hogy Darcy...
-Értem.... De ha szereted őt,akkor le kell győznöd ezt a félelmet.
-Brian is ezt mondta,mikor egyszer álmomban meglátogatott.
-Csengettek!
Antonia kinyitotta az ajtót:
-Szia Tom! Marionhoz jöttél?
-Igen. Szia Feelgood Doktor néni!
-Szia Tom! Hogyhogy itt?
-Úgy elrohantál Georgtól,így gondoltuk elugrunk hozzád dumcsizni egy kicsit.
Közben bejött Bill is.
-Jut eszembe Marion! Tudod,már kivel mész a Holiday Crüe buliba?-kérdezte Bill.
-Nem tudom még.
Az elkövetkező két napban Tom rendszeresen eljött hozzám,de én elővigyázatos voltam,ezért sosem hagytam elöl a naplómat.De egyik nap olyan hirtelen jött Tom, Bill és Gustav hogy éppen csak a kontaktlencséimet volt időm feltenni.Vesztemre a naplómat az éjjeliszekrényen hagytam.
-Sziasztok srácok! Mizu?
-Elugrottunk dumcsizni. Egyedül vagy?
-Igen,Anyum elment az egyik barátnőjével.
-Az jó.Legalább kötetlenebbül tudunk beszélgetni.-mondta Georg és közelebb ült hozzám.
-Mégis miről?
-Marion,arról van szó hogy Georg halálosan szerelmes beléd.-Gustav
-Ezt már én észrevettem.-és rámosolyogtam Georgra.De nem vettem észre,hogy Tom és Bill fellopakodtak a szobámba.
-Ezt nézd Tom:Mennyi Mötley Crüe-s dolog.Hoppá! Marion naplója.
-Mutasd csak! Micsoda?
Ezalatt lent:
-Gustav,Bill és Tom hová tűntek?
-Marion,őszinte leszek: A szobádba mentek,hátha találnak valamit,amiből rájönnek,mit titkolsz.
-Affranc! A naplóm! Az éjjeliszekrényen maradt!
Felrohantam a szobámba,nyomomban Georg és Gustav:
-Fiúk,mi a fenét csináltok itt?
-Kate,miért titkoltad el,a valódi nevedet?-kérdezte némi szemrehányással a hangjában Tom.
-Hogy szólítottál?
-Kate.Ez a neved,nem? De akkor miért adod ki magad Marionnak?
Észrevettem a naplómat az ágyon kinyitva.
-Fiúk,bocsássatok meg....
-Mit?-kérdezte Bill.
-Hogy eltitkolta előletek ki vagyok.De most itt az igazság pillanata.
-Milyen igazság?-Gustav.
-Az,hogy a nevem nem Marion,hanem Kate Warren.És valójában Antonia unokahúga vagyok.
-De miért titkoltad el a nevedet?-Tom
-Kate,ezt ne mondd el.
-Georg,már úgyis mindegy.Azért,mert BOSZORKA vagyok.
-Te jó ég!-Bill
-Igen.A londoni boszorka-energiaközpont,a Nexus őrzője vagyok.12 éves koromban az édesanyám,Alison ideküldött,hogy megvédjen a támadásoktól,mert legfiatalabbként és legerősebbként én voltam a legnagyobb veszélyben.Hogy itt elrejtőzhessek a démonok elől,Antonia lányának adtam ki magam és kontaktlencsét hordtam,mert a szemem alapján felismertek volna.De ezekre már nincs szükségem.-mondtam,majd levettem a kontaktlencséimet.
-Két éve visszatértem Londonba,és úgy éreztem,boldog vagyok.De bekövetkezett néhány hete,amitől féltünk:egy Darcy nevű démon megtámadta a Nexust és megölte az anyámat,aki azt kérte,hogy jöjjek vissza Marionként míg meg nem erősödöm annyira,hogy legyőzzem Darcyt.
-Istenem!-mondta Bill.
-És a testvéreimet is ott kellett hagynom,azzal a tudattal,hogy bármikor megölheti őket is Darcy.
-Miért nem mondtad hamarabb?
-Mert titeket meg akartalak védeni ettől.Ugyanis Darcy egy ideje tudja,hogy itt bujkálok.Emlékeztek,mikor elájultam az ajtóban?Darcy támadott meg.
-Te jó ég Kate! Ez szörnyű!-mondta Bill
-Igen.
-Bocsáss meg,de el kell mennünk-mondta Tom
-Rendben fiúk.Mostmár tudtátok a teljes igzságot.Ti döntitek el,hogy ezután is barátotoknak tekintetek,vagy soha többé nem szóltok hozzám.De egyet kérek:SOHA ne mondjátok el senkinek a titkomat.
-Rendben.Szia!
-Sziasztok!

Vége

Folyt.Köv.:Vajon a fiúk elfogadnak?